Reggel 6-kor keltem egy kis skype-os csevegésre, Ami végül mAjdnem másfél órás lett, de egyáltAlán nem bántAm. ;) Aztán elmentünk reggelizni Alex-el A szokásos helyre, visszAfelé kerestünk egy kocsi tisztítót, mert Az Autó még mindig hihetetlen büdös. Minden AlkAlommAl küzdeni kell A hányás ellen, Amikor beszállunk. SzóvAl gondoltuk, hogy kiűzzük A gonoszt A kocsiból egy kis kárpittisztítássAl… Nem tAláltunk ilyen helyet A szállodA 10 mérföldes közelében. AzAz egyet igen, de ott 80 dollárt AkArtAk kérni A dologért, ennyit nem áldozunk egy rohAdt kölcsönzött kocsirA. Fél 11re értünk visszA A hotelbe, A lobbibAn tAlálkoztunk Chin ChonggAl és feleségével, illetve HoAng-Al. Mondták, hogy ők 15 perc múlvA indulnAk BostonbA, hA vAn kedvünk menjünk velük. Mivel A nAp is sütött, és más dolgunk nem volt beleegyeztünk. Ben is AkArt jönni. Leslie-t próbáltuk elérni, nem sikerült. Se mobil, se vezetékes, se Az Ajtón kopogás nem segített lokAlizálni. Ez vAn, így járt, mi mindent megpróbáltunk. Az Autópályán tAlálkoztunk egy érdekes csoporttAl, Az Anyósülésen ülő srác produkáltA mAgát A kAmeránAk. NAgyon is mókás volt. Első megálló A Museum of science volt.. AzAz lett volnA, de Alex GPS-es hölgye mindig másfelé nAvigált minket, így egy fél órábA telt míg megtAláltuk A helyet. A múzeumbAn összefutottunk Az Anyósüléses gyerekkel és csApAtávAl, jót nevettünk egymáson, kicsi A világ. A hely érdekes volt, de mivel mindenki éhes volt, ezért viszonylAg hAmAr elhAgytuk A helyszínt (AhovA Amúgy ingyen mentünk be Az EMC-s belépőnkkel, Amúgy Asszem 15$). Ezután egy igAzi „hole in the wAll” (ócsó, kicsit lepukkAnt) vietnámi éttermet kerestünk. TAláltunk is egyet, és ettünk finomAt. VAlAmi levest, Pó KhAi-t. A kAjA után jött A következő ötlet: menjünk el A Boston AquAriumbA, odA is ingyenes A belépés. Ezt viszonylAg hAmAr megtAláltuk, zárás előtt 45 perccel érkeztünk, ezen is végigfutottunk, érdekes volt, de én jobbrA számítottAm. VisszAfelé megpróbáltuk nem elveszíteni HoAng-ékAt, ezt Az első kereszteződésig sikerült is teljesíteni. Aztán eltévedtünk. Mókás hogy nekünk volt GPS-ünk és mi tévedtünk el. De nAgyon jó helyre kerültünk, ugyAnis A reptér mellett kötöttünk ki, és A mexikói feltette A kérdést: Mi lenne hA megpróbálnánk kicseréltetni A kocsit, úgyis világított A „kArbAntArtás igényelek” lámpA. És IGEN. Sikerült A büdös kicsit lehArcolt Corollát egy zsír új Ford FocusrA cserélni. Mindenki boldog volt, hogy nem kell többé A hányássAl küzdeni hA beszállunk! OlyAn vidámAk voltunk hogy még énekeltünk is visszAfelé. Ezt kellett volnA tenni már két héttel ezelőtt is. ElfárAdtAm, megyek Aludni. HolnAp jelentkezem…

 

Képek itt: picasaweb.google.com/szigig81/SzombatBostonBoldogsag