Mivel anyám névnapját nem tudtuk volna megünnepelni távollétem miatt, ezért megbeszéltük hogy elmegyünk ebédelni a Black Horse nevű kis helyi étterembe vasárnap. Az oda úton öcsém végig telefonált (mindjárt kiderül hogy ez miért fontos). Az étteremhez érve én voltam az utolsó aki belépett az ajtón. Hirtelen megláttam Béres Bandit, gondoltam micsoda véletlen hogy pont ő is itt van… aztán balra fordulva ott volt Koch Andrejja.. és igen, ekkor már leesett, hogy itt bizony egy meglepetés partiról van szó. J Ekkor hirtelen „SÜN,SÜN” felkiáltással érkezett a hátam mögül a Gábor-Jani-Tomi trio és rendőröket megszégyenítő precizitással tereltek az asztalhoz, mondhatni kiszedtek a tömegből. :D Egyszóval sikerült meglepni, erre most tényleg nem számítottam. Egy idő után megérkezett legkedvesebb görög származású óvónőm is Zita, így lett teljes a 12 fős létszám. Gábor mókás sztorikkal szórakoztatott minket, nem kímélte szegény Bandit sem, de ő tűrt. :D Kapi is bekapcsolódott a harcba, így már kicsit kiegyenlítettebb volt a szócsata. ;) A főétel után egyszer csak megszólalt a „rock show” a Blinktől… És a pincérbá egy tortával a kezében totyogott az asztalhoz, kezével eltakarva a gyertyákat, persze nem azért hogy ne aludjanak el, hanem hogy ne lássam hogy mennyi is van rajta.. Amikor lepakolta elém meg is lepődtem… Gyerekek NAGYON SOK gyertya volt rajta, de megszámoltam és tényleg annyi amennyinek kellett volna lenni. L (ez a része azért volt meglepetés, mert a születésnapom több mint egy hónapja volt, őszintén ki számítana ilyesmire ilyenkor). A gyertyák elfújása után (és persze ezzel a gyertyaviaszt a torta felületén egyenletesen eldolgozva) egy krikett-ütővel elkezdtem a darabolást, de ez teljesen más, mint embereket vagdosni, úgyhogy nem lett teljesen igazságos az elosztás. A végösszeg beszedése Brute feladata volt. Meg kellett vele szenvednie. A pincér szerintem mindenki levesébe belehugyozott volna, ha tudja hogy végül páncélos-hadsereggel fizetjük ki a számla utolsó 1500Ft-át. Köszönöm a szervezést és a részvétet, aranyosak vagyok, ez is egy örök emlék marad!
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.