Szerdán egy jó kis vacsora+Blueman Group előadás várt ránk. De előtte valahogy túl kellett esnünk az aznapi (azaz eheti) borzalmon. Ez a csávó tényleg egy katasztrófa. Hihetetlen rossz oktató, nem is értem, hogy ki engedte, hogy ezt csinálja. Élvezi ha a kérdésére nem tudunk válaszolni, lehet hogy ezzel kompenzálja óriási termetét. Tipikus könnyebb átugrani mint megkerülni fickó, cserébe nem is vicces. L Valahogy azért sikerült túlélnünk a napot (köszönöm a maileket V! ;) ), sietnünk kellett, volt 24 percünk hogy visszaérjünk a hotelbe átöltözzünk, és felszálljunk a buszra ami az étterembe szállít minket. Alex-nek köszönhetően 5 perc alatt tettük meg azt az utat ami Ben-nek 15 percet vesz igénybe. Mindenki sietett az átöltözéssel, én anynira hogy a fényképezőgépemet ott is hagytam a szobában, de amikor 10 perce vártunk Greg-re a buszon szép lassan visszasétáltam érte, és még így is én értem vissza előbb. :D A kajálda nem volt valami nagy szám, az amcsi odavoltak érte, hogy hú de jó, kiválasztod hogy mit akarsz enni és ott csinálják meg előtted… A baj csak az volt hogy mindennek ugyanolyan íze volt. Kaptunk fejenként két ital jegyet is, a többiek ki is használták, én csak egy Pina Colada-t ittam. A képeken látszik, hogy azért elég jó hangulat kerekedett, sokaknak az italtól, nekem meg attól, hogy mindenki hülye volt, így nem éreztem gáznak, ha hozom a szokásos formámat. :D A vezetőségről is készült egy két kép, azért ők is jól voltak már. :D
A kaja után befutott a busz, átmentünk a színházba, azaz inkább színháznak csúfolt épületbe. Ezen a helyen inkább ilyen stand-up comedy-ket lehet nézni, de az emeleten van egy kis előadóterem. Kicsi amerikai szemmel, olyan 150 ember befogadására alkalmas, meg is töltöttük. Kedves kockafejű társaságunk az első két és fél sort elfoglalta. Gyanús volt hogy a székeken ki volt készítve egy esőkabát szerű cucc. Aztán jöttek az instrukciók hogy bizony itt lehet hogy az ember le lesz locsolva mindenféle ezzel azzal. :D Sajnos videót nem lehetett készíteni, de nagyon-nagyon jó volt, találtam valami hasonlót, a lényeg hogy hihetetlenül tetszett! :D
Az előadás végén felkapcsolták a teremben az UV lámpákat és hátulról végtelennek tűnő papírtörlőt dobtak be, amit aztán a közönség előre „dolgozott”. És mivel mi voltunk az első sor ezért az egész a kínai Shaun fején majd egész testén landolt. A gyerekből 30mp belül nem látszott semmi. Hogy a papír mennyiségéről is legyen fogalmatok, ok hogy nem egy erős gyerek de mondta hogy az elején vicces volt, majd két perc után nem tudott felállni és félt hogy megfullad… :D De végül nem lett semmi baja. A show után egy kis fényképezés, majd irány haza. Kemény nap volt, de nagyon jól éreztem magam.
Képek itt:
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.